A delfineket az evol�ci� csod�j�nak tartj�k Sz�razf�ldi �llatokb�l fejl�dtek ki, ez mutatja, hogy mindm�ig “nem tanultak meg” a v�z alatt l�legezni (t�d�vel l�legeznek). Eml�s�k, a fogas cetek egy alrendj�t alkotj�k. A v�zhez val� alkalmazkod�s �tven milli� �vig tart� folyamat volt. Ennek legnyilv�nval�bb  jele �ramvonalas testalkatuk. Az alkalmazkod�s tov�bbi eredm�nye, hogy f�llebenyeik visszafejl�dtek, h�ts� v�gtagjaik nyom�t m�r lehet l�tni, el�ls� v�gtagjuk pedig sz�rnyszer� �sz�v� m�dosult. A farok sz�les, merev fark�sz�v� tereb�lyesedett. B�r�k sima, alatta pedig vastag zs�rr�teg tal�lhat�, ami a h�szigetel�sben j�tszik fontos szerepet, mert cs�kkenti a h�lead�st. H�ts��sz�juk sarl� alak�, fej�k megny�lt. Csoportokban �lnek �s vad�sznak, t�rsas�g kedvel� �llatok. Egym�st k�z�tt csettint�, kattint� hangokat adnak ki, �gy kommunik�lnak. Ragadoz�k, halakkal, tintahalakkal, szardell�kkal, lazacokkal t�pl�lkoznak, �ltal�ban �jszaka vad�sznak. Testh�m�rs�klet�k �lland�, teh�t melegv�r�ek. Az ut�dok sz�ma egy ell�sb�l egy. A delfinek hossza a 3,6 m�tert is el�rheti, tests�lyuk: 150-200 kg k�z�tt van. A palackorr� delfin az Atlanti-�ce�n partjain�l, a Csendes-�ce�nban �s a V�r�s-tengerben honos. A delfinek a visszhang seg�ts�g�vel t�j�koz�dnak: az �ltaluk kibocs�tott csettint� hangok sorozata a v�zben v�ndorl� hangfalat” k�pez, s ha ezek szil�rd t�rgyba �tk�znek, visszhangk�nt ver�dnek vissza. A delfinek agy�nak olyan a fel�p�t�se, hogy a v�zben hozz� eljut� visszhangokat k�pes dek�dolni. A visszhangot k�rnyezet�nek pontos hangk�pek�nt �rtelmezi. �gy tudja meg�llap�tani a zs�km�ny nagys�g�t, ir�ny�t �s t�vols�g�t. Alv�s k�zben a n�st�nyek a v�z  felsz�n�n fekszenek, orrlyukuk a leveg�vel �rintkezik. A h�mek �zvetlen�l a v�zfelsz�nalatt szuny�k�lnak, s leveg�felv�telre leveg�szer�en felj�nnek. Sz�mos delfinfaj �l a F�ld�n pl.: amazonasi folyami delfin, fak� delfin, foltos delfin, k�z�ns�ges delfin, alackorr� delfin, tr�pusi delfin.