A delfinek az evol�ci� csod�i. Eml�s �llatok. Test�k �ppoly �ramvonalas, mint a halak�, �s azok �sz�ihoz hasonl� farkukkal hajtj�k magukat el�re a v�zben. Mozg�konys�guk �s �sz�sebess�g�k fel�lm�lja legnagyobb ellens�geiket, a c�p�k�t. Testh�m�rs�klet�k �lland� (melegv�r�ek), t�d�vel l�legeznek, �s a n�st�nyek eml�j�kb�l szoptatj�k kicsinyeiket. Legk�zelebbi rokonaik a hatalmas termet� cetek, k�zt�k minden id�k legnagyobb termet� �llata, a k�kb�lna �s az �ri�s �mbr�s cet. Ez a k�t faj a legnagyobb k�pvisel�je a cetek k�t f� csoportj�nak: a szil�s ceteknek �s a fogas ceteknek.

A delfinek a szil�s cetek k�z� tartoznak. Az eml�s�k t�bb csoportj�ban is tal�lunk kiv�l� �sz�kat, de ezek az �llatok oly nagy m�rt�kben alkalmazkodtak, hogy a sz�razf�ld�n szinte magatehetetlenek. Mind a k�t fajn�l h�ts� v�gtagot nem lehet l�tni, el�ls� v�gtagjuk pedig a testet stabiliz�l� �s korm�nyz�, sz�rnyszer� �sz�v� m�dosult. A farok sz�les, merev farok�sz�v� tereb�lyesedett. A delfinek b�re selymesen sima, s mivel teljesen sz�rtelen, k�nnyen siklik a v�zben. A delfin a v�zb�l kiemelkedve leveg�t is vehet: a feje tetej�n lev�

orrny�l�son�t kif�jja a leveg�t, majd gyorsan �jra megt�lti a t�dej�t, miel�tt a v�z al� mer�lne.