Elterjed�s

    Vil�gszerte az �ce�nokban. Egyik legnagyobb elterjed�s� eml�s�llat a F�ld�n, de nem �sszef�gg�ek. Gyakoribb a hideg vizekben, mint a tr�pusiban. A m�lyvizeket jobban kedveli. K�nnyen be�szik a zajl� j�g k�z� a pr�da ut�n. Nincs hossz� v�ndorl�sa.

�letm�dja

    �ltal�ban 5-8 f�s csoportokban fordul el�, de maximum 50 f�s vad�szfalk�ban jelennek meg.

Tehets�ges hangad�k. A f�ty�l� hangok mellett kiadnak a visszhangot, melyet t�j�koz�d�sra haszn�lnak.

   A vemhess�g 16-17 h�nap, az egyke k�ly�k s�lya 160 kg, �s kb. 7 �vesen lesz ivar�rett. �lettartamuk 25 �v a h�mekn�l, de a n�st�nyekn�l 90 �v is lehet. Sebess�g�k el�ri az 52km/h-t is. Sz�vesen ugr�lnak

magasra �s messzire a leveg�be, vagy ny�jtj�k ki test�ket ferd�n a v�zb�l.

  Halakat, eml�s�ket �s puhatest�eket eszik. A kis halakt�l a nagy szil�s cetekig mindent megeszik. N�ha nagy sebess�ggel a partra vet�dik �s elkapja �ldozat�t, majd behurcolja a m�lyebb v�zbe, �s magasra feldobj�k a leveg�be. A fiatalok eltanulj�k ezt a viselked�st. T�mad�skor egy�ttm�k�dnek. A F�ld sok orsz�g�ban vad�szt�k �ket a hal�szok, m�g a Nemzetk�zi B�lnavad�sz Bizotts�g v�delem al� nem helyezte �ket. De apr�l�kos megfigyel�sek szerint nagyon tanul�konyak �s intelligensek. Hagyj�k magukat megszel�d�teni, �s tr�kk�kre betan�tani. Ma �k a nagy ocean�riumok, mint floridai �s kaliforniai Sea World l�tv�nyoss�gai. M�r t�bb milli� n�z�seregnek bemutatt�k �ket �s ez �ltal d�nt�en megv�ltozott a v�lem�ny vel�k szemben.

Fogs�gban �l� kardsz�rny� delfinek

    Az els� kardsz�rny� delfint 1961-benfogt�k, de p�r nap m�lva elpusztult, mert fejjel a falnak �szott medenc�j�ben.

   1964-ben a vancuveri akv�rium megb�zott egy szobr�szt, hogy k�sz�tsen el egy �letnagys�g� modellt egy elpusztult �llat alapj�n. Holtan nem ez�rt az elevenen val� befog�sa mellett d�nt�tt. A delfint Moby Doll-ra keresztelt�k. 55 napon �t nem fogadott el eles�get, pedig m�r l� sz�vvel is pr�b�lkoztak. �jjel-nappal k�rbe-k�rbe�szk�lt medenc�j�ben. Az 55. napon felhagyott az �hez�ssel, att�l kezdve mindennap 100 kg halat evett meg. Hamarosan azonban megbetegedett, s h�rom h�nappal elfog�sa ut�n kim�lt. Moby Doll hal�lh�re vil�gszerte a lapok c�moldal�ra ker�lt

Az els� sikerek

   1 �vvel k�s�bb k�t kardsz�rny� delfint fogtak be. Mindketten delfin�riumokba ker�ltek, �s a k�z�ns�g igazi kedvenceiv� v�ltak. Szel�d, bar�ts�gos term�szet�kkel rengeteg ember szimp�ti�j�t nyert�k el.

   Az els� hal�los balesetre csaknem 30 �vig kellet v�rni. Akkor 3 delfin �gy �rezte tenni�k kell valamit a v�rszomjas ragadoz� im�zs�nak helyre�ll�t�s��rt. Ez�rt a vel�k dolgoz� 20 �ves fiatal l�nyt leh�zt�k a v�z al�, �s ott tartott�k, am�g meg nem fulladt.

    Namu �s Shamu m�r r�gen nincsenek k�z�tt�nk. Nev�kkel azonban a delfin�riumok l�togat�i ma is tal�lkozhatnak. A t�bb delfin�riumot m�k�dtet� Sea World ugyanis �llatait rendszeresen Shamu, Namu �s Kandu n�ven szerepelteti. �gy azok, akik n�h�ny �v ut�n ism�t felkeresik San Diego vagy Orlando m�int�zm�nyeit, megnyugodva �llap�thatj�k meg, hogy kedvenc Shamujuk vagy Kandujuk milyen j�l tartja mag�t. Kicsit megh�zott vagy lefogyott, egyenesebb vagy g�rb�bb lett a h�tuszonya, tal�n a szemfoltja is m�s alak� lett.

�szaknyugat

    Az �llatkerti bemutat�sra sz�nt delfinek t�meges befog�sa 1967-ben indult meg. 1976-ig a befog�sok s�lypontja az amerikai �szaknyugat volt, Seattle �s Vancouver t�rs�ge, az USA �llamai k�z�l Washington, a kanadai tag�llamok k�z�l pedig Brit Kolumbia. Ezeken a helyeken h�rom-n�gysz�z kardsz�rny� delfin �lt. Nagy r�sz�k megtapasztalta a h�l�kat. T�bbs�g�ket n�h�ny �ra m�lt�n szabadon engedt�k, 56 �llat azonban beker�lt a delfin�riumok �zleti vil�g�ba. 11-en pedig a h�l�kban lelt�k hal�lukat.

    Vil�gszerte egyre t�bb �llatkert v�s�rolt kardsz�rny� delfineket. Az USA, Kanada, Ausztr�lia, Jap�n �s Eur�pa �llatszeret� lak�i szem�lyesen is megismerkedhettek ezekkel az �llatokkal. E list�ra k�s�bb felker�lt Braz�lia, Hongkong, Mexik�, Spanyolorsz�g �s Sv�jc is.

   �j t�vlatok ny�ltak meg a kardsz�rny� delfinek katonai hasznos�t�sa ter�n is. Kor�bban tengeri l�gyakorlatok c�lpontjaik�nt, esetleg katonai m�szerek ken�olajainak alapanyagak�nt hasznos�tott�k �ket. K�t h�m az amerikai haditenger�szet egy hawaii b�zis�ra ker�lt. Arra k�pezt�k ki �ket, hogy k�l�nf�le t�rgyakat a v�z alatt megkeressenek, �s a felsz�nre hozzanak. A k�t delfin egy sz�p napon megsz�ktek a b�zisr�l. Az egyik delfint m�snap, a b�zist�l 80 km-re elfogt�k. H�rom �vvel k�s�bb kim�lt a b�zison. A m�sik soha t�bb� nem ker�lt el�.

1970-ben fogt�k be Chim�t, a feh�r kardsz�rny� delfint. Azon a vid�ken kor�bban m�r t�bb feh�r �llatot is megfigyeltek. Chimo, ez a fiatal n�st�ny delfin, nem maradt h�feh�r, b�r�n megjelent a jellegzetes rajzolat, de fekete-feh�r helyett vil�gossz�rke-feh�rben. Mint kider�lt, Chimo vil�gos sz�ne egy ritka betegs�g t�nete volt. A betegs�g �r�kl�d�, �s az immunrendszer gyenges�g�t okozta. Chimo nem �rte meg a feln�ttkort. 1972 �sz�n t�d�gyullad�sban meghalt, pedig a legjobb kezel�seket kapta. Chimo, a legt�bb, mi adhat�...

 A korl�toz�soknak �s a term�szetv�d�k fell�p�s�nek k�sz�nhet�en 1977-ben v�gleg megsz�nt a delfinek befog�sa az �szaknyugati partokn�l.

Az �szaknyugaton befogott kardsz�rny� delfinek k�z�l ma m�r csak ketten �lnek. Corky II-t Kanad�ban, m�g Lolit�t Washington �llamban fogt�k be. T�bb mint harminc �ve �lnek fogs�gban.

Izland, Jap�n, Argent�na

1976-t�l az �l� kardsz�rny� delfinek befog�s�nak s�lypontja Izlandra tev�d�tt �t. 1989-ig 55 �llatot fogtak be, �s k�z�l�k �ll�t�lag egy sem pusztult el a h�l�kban. 14 delfin ma is �l k�l�nb�z� delfin�riumokban

A Jap�nban befogott kardsz�rny� delfinek k�z�l 16 jutott el k�l�nb�z� delfin�riumokba. K�z�l�k ma �ten �lnek. Egy �llat egy jap�n mag�nszem�ly otthon�ban pusztult el.

Argent�na partjain�l h�rom �llatot fogtak be. K�z�l�k ma m�r csak egy �l.

A fogs�gban sz�letettek

M�r az 1960-as �vekt�l kezdve pr�b�lkoztak azzal, hogy a kardsz�rny� delfineket mesters�ges k�r�lm�nyek k�z�tt szapor�ts�k. Ezek a pr�b�lkoz�sok azonban hossz� id�n �t nem j�rtak sikerrel.

1968-ban k�t vemhes n�st�nyt fogtak be. Mindkett� holtan hozta vil�gra magzat�t, �s Bonnie maga is belepusztult az ell�sbe. 1970-ben megpr�b�lkoztak a mesters�ges megterm�keny�t�ssel is. Az anya a franciaorsz�gi Antibes-ben �l� Calypso, m�g az apa az angliai Flamingo Parkban �l� Cuddles lett volna. A m�veletben k�zrem�k�d�tt David Taylor, a k�nyveir�l Magyarorsz�gon is ismert �llatorvos. Ebb�l a t�vols�gi frigyb�l sem sz�lethetett ut�d, mert Calypso n�h�ny h�nappal k�s�bb elpusztult.

1977-ben a kaliforniai Palos Verdesben megsz�letett az els� fogs�gban sz�letett kardsz�rny� delfin .A kis delfin 18 napos kor�ban meghalt. A k�vetkez� �vekben Corky II m�g h�rom ut�dnak adott �letet, de egyik�k sem �lt 46 napn�l tov�bb. H�rom m�sik magzatot Corky holtan hozott vil�gra.

1985-ben a texasi San Antoni�ban az izlandi sz�rmaz�s� Katina vil�gra hozta Kalin�t. Kalina az els� �llatkertben sz�letett kardsz�rny� delfin, akinek siker�lt �letben maradnia. Az�ta � is ut�doknak adott �letet.

1987-ben a Palos Verdes-i delfin�riumot bez�rt�k, Orkyt �s Corkyt eladt�k a Sea World-nek. San Dieg�ba ker�ltek, ahol tal�lkoztak a b�k�tlen term�szet�r�l ismert Kanduval (aki ezen a n�ven az �t�dik volt). Kandunak nem volt ellen�re Orky k�zeled�se, Corkyt viszont elkeseredett gy�l�lettel fogadta. Orkyt baleset �rte: egyik ugr�sz�ma k�zben �ttonn�s s�ly�val r�zuhant egyik idom�rj�ra. Szent Jakabnak h�la, a kiv�l� kaliforniai seb�szeknek siker�lt John Sillicket �jb�l �sszeeszk�b�lniuk. Azut�n Orky megbetegedett. Csontt�-b�rr� sov�nyodva m�g meg�rte, hogy Kandu a vil�gra hozta az eg�szs�ges Orkidot, majd h�rom nappal k�s�bb kim�lt. Orky �zvegyeinek ezut�n sem siker�lt bar�tn�kk� v�lniuk. 1989 augusztus�ban Kandu �gy �rezte, itt az id� a Corkyval val� v�gs� lesz�mol�sra, egy delfinshow k�zben teljes sebess�ggel neki�szott Corkynak, �s beleharapott. Corky kem�nyebb volt, mint Kandu gondolta. Kandunak elt�r�tt az �llkapcsa, t�bb �t�ere felszakadt, s a k�z�ns�g �s a kicsi Orkid szeme l�tt�ra elv�rzett.

1985 �ta sz�mos kardsz�rny� delfin sz�letett �llatkerti k�r�lm�nyek k�z�tt. K�z�l�k 28-an ma is �lnek, ma m�r �k alkotj�k a fogs�gban �l� delfinek t�bbs�g�t. Sokukat egy-k�t �ves kor�ban elv�lasztott�k az anyj�t�l; mint ismeretes, a term�szetben a kardsz�rny� delfinek eg�sz �let�kben anyjuk mellett maradnak. H�rom, fogs�gban sz�letett n�st�ny, maga is ut�dokat hozott a vil�gra. 2001-ben megsz�letett az els�, mesters�ges megterm�keny�t�sb�l sz�rmaz� kardsz�rny� delfin

A jelen

2003 elej�n 12 �llatkertben tartanak kardsz�rny� delfineket. Ez a sz�m kor�bban j�val magasabb is volt. A 12 int�zm�ny k�z�l �t tal�lhat� az Amerikai Egyes�lt �llamokban; ebb�l h�rom a Sea World h�l�zat�hoz tartozik. N�gy �llatkert van Jap�nban, egy-egy Kanad�ban, Argent�n�ban �s Franciaorsz�gban.

A 12 �llatkertben 45 kardsz�rny� delfin �l. K�z�l�k 17-an szabadon, 28-an fogs�gban sz�lettek. N�gy kiv�tellel olyan int�zm�nyekben �lnek, ahol t�bb kardsz�rny� delfint tartanak, �gy fajt�rsaik t�rsas�g�ban lehetnek.

130 kardsz�rny� delfin pusztult el fogs�gban. Tizenkett�nek siker�lt kiszabadulnia. Ezek k�z�l t�zet n�h�ny heti vagy havi fogs�g ut�n, befog�suk hely�t�l nem messze engedtek szabadon